A TURBÓ-TOLERÁNSOK TOMBOLÁSA

Illiberális

Érdekes az álliberális és áldemokrata tömegek őrjöngése ez ügyben, és biztosan tudhatjuk, hogy fordított esetben csak a vállukat vonogatnák és hosszas elemzésekben, stúdióbeszélgetések során bizonygatnák, hogy ez teljesen rendben van, a vesztes fél táborának el kell fogadnia ezt a végeredményt. Az is borítékolható, hogy amennyiben a csalódott Trump-hívek ez miatt utcára vonulnának, törnének-zúznának, sőt, még a rendőri erőkkel is összeakaszkodnának, az álliberállis sajtó pergőtűzszerű támadás alá venni a republikánusokat.

„Lám, lám, kibújt a szög a zsákból, milyen erőszakos (náci?) népek ezek, még szerencse, hogy nem ezeknek a bugrisoknak a vezetője költözhet a Fehér Házba!”

A helyzet azonban nem ez, hanem ennek ellentéte. A magukat demokratáknak nevező világpusztító erő elhasalt, Clintonné zokogórohamot kapott, ezzel egy időben a hívei is keményen megtörtek, aztán a kezdeti sírás-rívás után következett a mérhetetlen frusztráció által táplált erőszak, a tombolás. Olyan demokrata és toleráns módra. Alig telt el néhány óra a végeredmény kihirdetése után, máris ezrek vonultak az utcákra, és lelkesen skandálták a magukét. Közben betörtek néhány nyilván republikánus kirakatot, felborogattak néhány nyilvánvalóan republikánus autót, a civilizációs normákat és a mindenkori törvényeket tiszteletben tartva tüzeket gyújtottak a nagyvárosok kellős közepén és rendületlen állhatatossággal követelték az alkotmányos rend hatályon kívül helyezését. (Hiszen az ultratoleráns viselkedéssel nyakon öntött tiltakozásaik lényege az volt, hogy a demokratikus szavazáson győzelmet arató Trump már most mondjon le – amikor még be sem tette a lábát a Fehér Házba - ez is milyen rasszista elnevezés! -, és amikor még le sem tette az elnöki esküt, be sem iktatták, tehát igazából nincs miről lemondania – jogi értelemben.)

Miután követeléseik süket fülekre találtak és a hatóságok meglehetős gyorsasággal számolták fel a devinás viselkedéskultúrát propagáló, szélsőségesen erőszakos cselekedeteket felvállaló álliberális és áldemokrata csőcseléket, és természetesen fikarcnyi eredményt nem értek el, még frusztráltabbá lettek. Amerika szerte egyre komolyabb tüntetések zajlottak-zajlanak le. A rendőri erőkkel való összecsapások sem hiányoznak a repertoárból, ami különösen érdekes azok esetében, akik az elfogadást, a megértést, végső soron a mindenkor alkalmazandó turbó-toleralizmust hirdetik. Vagy itt van ez a latinó lény, aki azt fejtegeti a videóban, hogy akár emberéletek árán is ki kell harcolni a "szabadságot", vagyis az ő értelmezésében azt, hogy mégis Clinton legyen az elnök. Mert ha nem ő lesz, akkor természetesen nincs demokrácia.  Persze régóta világos és egyértelmű, hogy az álliberálisok és áldemokraták csak addig toleránsak másokkal, amíg azok minden egyes ponton egyetértenek velük. Ha ez nem történik meg, azonnal rasszista, homofób, xenofób, náci leszel. Szerencsére a másik oldalon egyre többen nevetik ki ezt a mélyen ostoba és gyerekes felfogást és a nácizás szakmányban való alkalmazása immár semmiféle megszégyenítő erővel nem bír. Így a kizárólag saját magukkal turbó-toleránsok frusztráltsága egyre csak mélyül és mélyül. Nézzék meg az MSNBC leszbika bemondónőjének minden objektivitást, függetlenséget nélkülöző, egészen szánalmas siránkozását. Gyomorforgató desszertnek pedig ajánlom egyszeri megtekintésre ezt a felvételt, amiben egy turbó-toleráns liberális (értsd: aberrált deviáns) kezd el tombolni a maga sajátos stílusában azért, mert Trump lenyomta Hillaryt. Érdemes pár másodperc erejéig elgondolkodni azon, hogy ezek a torzók nagy tömegben vajon miféle világot, civilizációt eredményeznének...

Mindeközben a demokrácia és szabadság hazájában a tömegtüntetéseken kívül (5-6000 fős csoportokról beszélünk egy 319 milliós népességű országban) elszórtan egyedi inzultusok is érik a feltételezett Trump-támogatókat. Van, ahol a kocsijából rángatja ki a minden társadalmi normára fittyet hányó, emberi mivoltukból talán születetten kivetkőzött csorda a magatehetetlen idős fehér embert és próbálják meg péppé verni. Máshol egy fiatalok közötti beszélgetés torkollik váratlanul erőszakba, ahol a demokratikus és liberális elkövető kérlelhetetlen bestialitással semmisítené meg áldozatát.

Az ilyen, és ehhez hasonló esetek csak megerősítik azt, hogy márpedig ide egy Trump kell. Egy olyan ember, aki nyakon ragadja ezeket az állatias ösztönlényeket, és megtanítja őket emberi módon viselkedni. Sőt, rá fogja kényszeríteni őket erre – ellenkező esetben irány Mexikó, vagy Afrika, isten hírével, sok szerencsét kívánva. Szép lassan véget ér az Egyesült Államokban a deviáns kisebbségek brutális terrorja, ezt ők is érzik, kétségbe vannak esve, és most éppen az utolsókat rúgják, közben pedig megpróbálnak bárkit elpusztítani, aki a közelükben tartózkodik és nem az ő térfelükön játszotta a mocskos kis játékaikat. Vergődnek, rombolnak, embereket vernek meg, egy demokratikusan megválasztott elnök kihátrálását követelik azonmód. Amint látható, az erőszaktól sem riadnak vissza ezek a toleráns, liberális, demokrata roncsok. Azonban vigyázat! Talán a nagy tombolásuk közepette esetleg elfelejtik azt a történelmi törvényszerűséget, miszerint szélsőségre akár szélsőséges reakció is érkezhet, illetve erőszakra nagyon sokszor még keményebb erőszak lehet a válasz… Persze nem azt állítom hogy ez így lenne jó, hiszen nem én vizionálok (és titokban reménykedek…) valamiféle, Amerikát lángba borító polgárháborúban, de az esély egy keményebb válaszra az ilyen helyzetekben mindig ott van.

Az álliberálisok és áldemokraták csak a saját, aberrált szabadosságukat (szabadság helyett) képesek elviselni, ha az nem érvényesül, akkor inkább jöjjön a tökéletes anarchia, ami után természetesen ismét ők kerülhetnek majd hatalomra.

Ez az ő demokrata, toleráns, elfogadó felfogásuk…

http://illiberalis.blogstar.hu/./pages/illiberalis/contents/blog/31654/pics/lead_800x600.jpg
demokraták,Donald Trump,liberálisok
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Hozzászólások

Ezeket a cikkeket olvastad már?